A szervetlen kémia a periódusos rendszer elemeivel és vegyületeikkel foglalkozik.
1., ELEMEKAzonos protonszámú atomok halmazai (azonos atomokból álló anyagok). Kémiai változással nem bonthatók egyszerűbb anyagokká. (Egy komponensű egyszerű anyagok.)
A., FÉMEKAz Au és a Cu kivételével szürkék, fémfényűek. Szobahőmérsékleten a Hg kivételével szilárdak. A hőt és az elektromosságot vezetik, jól alakíthatók, megmunkálhatók. Elektronvonzó képességük kicsi, a kémiai reakciókban e–-t adnak le, illetve + kationná alakulnak, emiatt redukáló hatásúak.
Az elemek nagy része fém. Kevés kivételtől eltekintve vegyületeikben fordulnak elő.
Az elemek nagy része fém. Kevés kivételtől eltekintve vegyületeikben fordulnak elő.
B., NEMFÉMEKVáltozatos színű, nem csillogó anyagok. Többségük gáz vagy szilárd halmazállapotú. A hőt és az áramot nem vezetik (kivéve a grafitot). A szilárdak törékenyek, nem munkálhatók meg. Elektronvonzó képességük nagy, a kémiai reakciókban e–-t vesznek fel, ezért kovalens kötést alkotnak, vagy – anionná alakulnak, emiatt oxidáló hatásúak.
Az elemek kisebb részét teszik ki, elemi állapotban csak a N2, O2, S, a C és a nemesgázok fordulnak elő.
Az elemek kisebb részét teszik ki, elemi állapotban csak a N2, O2, S, a C és a nemesgázok fordulnak elő.
C., FÉLFÉMEKÁtmenetet jelentenek a fémek és a nemfémek között. (Si, Ge, As, Se).
2., VEGYÜLETEKHalmazaikban különböző atomok kapcsolódnak össze kémiai kötéssel. Kémiai változással keletkeznek és bonthatók fel. Bennük az alkotó elemek tulajdonságai nem ismerhetők fel. Alkotórészeik aránya szigorúan állandó. (Egy komponensű összetett anyagok.)
A., OXIDOKAz oxidok valamely elemnek oxigénnel alkotott vegyületei.Az oxidok keletkezése oxigénnel való egyesülés (oxidáció), amely mindig energiatermelő (exoterm) folyamat.
* Nemfémek oxidjaiÁltalában poláris kovalens kötésű vegyületek. Molekulákat alkotnak, amelyek lehetnek dipólus molekulák is.
| — víz (hidrogén-oxid) = H2O — szén-monoxid = CO — szén-dioxid = CO2 — kén-dioxid = SO2 — kén-trioxid = SO3 — nitrogén-dioxid = NO2 — foszfor-pentaoxid = P2O5 | 2 H2 + O2 ® 2 H2O 2 C + O2 ® 2 CO C + O2 ® CO2 S + O2 ® SO2 2 SO2 + O2 ® 2 SO3 N2 + 2 O2 ® 2 NO2 4 P + 5 O2 ® 2 P2O5 |
* Fémek oxidjaiÁltalában ionos kötésű vegyületek. Ionrácsot alkotnak, szilárdak.
| — magnézium-oxid = MgO — kalcium-oxid (égetett mész) = CaO — alumínium-oxid (timföld) = Al2O3 — vasoxid (vörös vasérc) = Fe2O3 | 2 Mg + O2 ® 2 MgO 2 Ca + O2 ® 2 CaO 4 Al + 3 O2 ® 2 Al2O3 4 Fe + 3 O2 ® 2 Fe2O3 |
B., SAVAK
Olyan vegyületek, amelyek nemfém-oxidból és vízmolekulából keletkeznek. A molekula víz jelenlétében H+-iont (p+-t) képes leadni, így hidrogén-ionra és savmaradék-ionra bomlik.
Vizes oldatuk az oxonium-ionok (H3O+) túlsúlya miatt savas kémhatású.
* A savak keletkezése:
Olyan vegyületek, amelyek nemfém-oxidból és vízmolekulából keletkeznek. A molekula víz jelenlétében H+-iont (p+-t) képes leadni, így hidrogén-ionra és savmaradék-ionra bomlik.
Vizes oldatuk az oxonium-ionok (H3O+) túlsúlya miatt savas kémhatású.
* A savak keletkezése:
| Víz + nemfém-oxid ® sav kivétel a sósav keletkezése | H2O + SO2 ® H2SO3 (kénessav) H2O + SO3 ® H2SO4 (kénsav) 2 H2O + 4 NO2 + O2 ® 4 HNO3 (salétromsav) 3 H2O + P2O5 ® 2 H3PO4 (foszforsav) H2O + CO2 ® H2CO3 (szénsav) H2 + Cl2 ® 2 HCl (sósav) |
* A savak reakciója vízzel:Sav + víz ® oxonium-ion + savmaradék-ionH2SO3 + 2 H2O ® 2 H3O+ + SO32– (szulfit-ion)
H2SO4 + 2 H2O ® 2 H3O+ + SO42– (szulfát-ion)
HNO3 + H2O ® H3O+ + NO3– (nitrát-ion)
H3PO4 + 3 H2O ® 3 H3O+ + PO43– (foszfát-ion)
HCl + H2O ® H3O+ + Cl– (klorid-ion)
H2SO4 + 2 H2O ® 2 H3O+ + SO42– (szulfát-ion)
HNO3 + H2O ® H3O+ + NO3– (nitrát-ion)
H3PO4 + 3 H2O ® 3 H3O+ + PO43– (foszfát-ion)
HCl + H2O ® H3O+ + Cl– (klorid-ion)
C., BÁZISOKFémionból (vagy az azt helyettesítő ammónium-ionból [NH4+]) és hidroxid-ionból (OH–) álló vegyületek. Vizes oldatuk a hidroxid-ionok miatt lúgos kémhatású, ezért a vízben oldódó bázisok a lúgok.
* Bázisok keletkezése:— Fémek és víz reakciójával: 2 Na + 2 H2O ® 2 NaOH = nátrium-hidroxid
— Ammónia és víz reakciójával: NH3 + H2O ® NH4OH = ammónium-hidroxid
— Fém-oxidok és víz reakciójával: CaO + H2O ® Ca(OH)2 = kalcium-hidroxid
* Bázis és víz reakciója:Ha a bázis oldódik vízben, fém-ionra és hidroxid-ionra esik szét (disszociál). Ekkor az oldat kémhatása lúgos lesz: NaOH ® Na+ + OH–.
Vízben nem oldódó bázisoknak nincs lúgos kémhatása [Al(OH)3].
* Bázisok keletkezése:— Fémek és víz reakciójával: 2 Na + 2 H2O ® 2 NaOH = nátrium-hidroxid
— Ammónia és víz reakciójával: NH3 + H2O ® NH4OH = ammónium-hidroxid
— Fém-oxidok és víz reakciójával: CaO + H2O ® Ca(OH)2 = kalcium-hidroxid
* Bázis és víz reakciója:Ha a bázis oldódik vízben, fém-ionra és hidroxid-ionra esik szét (disszociál). Ekkor az oldat kémhatása lúgos lesz: NaOH ® Na+ + OH–.
Vízben nem oldódó bázisoknak nincs lúgos kémhatása [Al(OH)3].
D., SÓK
Ionvegyületek, amelyek fémionból és savmaradék-ionból állnak.
Tudományos nevüket a két ion nevéből képezzük.
A sók csoportosítása savmaradék-ionjaik szerint történik:
— a sósav sói a kloridok (nátrium-klorid = NaCl)
— a kénessav sói a szulfitok (kalcium-szulfit = CaSO3)
— a kénsav sói a szulfátok (réz-szulfát = CuSO4)
— a salétromsav sói a nitrátok (ammónium-nitrát = NH4NO3)
— a foszforsav sói a foszfátok (nátrium-foszfát = Na3PO4)
— a szénsav sói a karbonátok (kalcium-karbonát = CaCO3)
A sók keletkezése:
1., Fém és halogén-elem reakciójával: Ca + Cl2 ® CaCl2
2., Fém és sav reakciójával: Ca + 2 HCl ® CaCl2 + H2
3., Bázis és sav reakciójával (közömbösítés): Ca(OH)2 + 2 HCl ® CaCl2 + 2 H2O
A különböző vegyületcsoportok összefüggései:Ionvegyületek, amelyek fémionból és savmaradék-ionból állnak.
Tudományos nevüket a két ion nevéből képezzük.
A sók csoportosítása savmaradék-ionjaik szerint történik:
— a sósav sói a kloridok (nátrium-klorid = NaCl)
— a kénessav sói a szulfitok (kalcium-szulfit = CaSO3)
— a kénsav sói a szulfátok (réz-szulfát = CuSO4)
— a salétromsav sói a nitrátok (ammónium-nitrát = NH4NO3)
— a foszforsav sói a foszfátok (nátrium-foszfát = Na3PO4)
— a szénsav sói a karbonátok (kalcium-karbonát = CaCO3)
A sók keletkezése:
1., Fém és halogén-elem reakciójával: Ca + Cl2 ® CaCl2
2., Fém és sav reakciójával: Ca + 2 HCl ® CaCl2 + H2
3., Bázis és sav reakciójával (közömbösítés): Ca(OH)2 + 2 HCl ® CaCl2 + 2 H2O
3. KEVERÉKEKA keverékek olyan összetett (több komponensű) anyagok, amelyekben az alkotórészek között nincs kémiai kapcsolat. Ezért fizikai változással keletkeznek és bonthatók fel. Az alkotó részek eredeti tulajdonságai megmaradnak, arányuk pedig változtatható.
A., GÁZKEVERÉKEKAlkotórészeik még a legnagyobb nagyítással sem különböztethetők meg (elegyek).A legismertebb gázelegyek:
— levegő = 78 % nitrogén, 21 % oxigén, 1 % nemesgázok, szén-dioxid, vízpára, stb.
— durranógáz = 66 % hidrogén, 33 % oxigén.
B., FOLYÉKONY KEVERÉKEKOldatok. Ezek is finom eloszlásúak (elegyek). Oldószerből és oldott anyagból állnak. Összetételük csak bizonyos határok között változtatható. Töménységüket úgy adjuk meg, hogy az oldott anyag tömegét viszonyítjuk az egész oldat tömegéhez (tömeg %).
C., SZILÁRD KEVERÉKEKMinden ásvány, érc és kőzet, valamint a fémötvözetek (acél).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése