A kémiai reakciók az anyag átalakulásával járó kölcsönhatások. Ezek a kémiai kötések megváltozásával járnak. A kötések megváltozása mindig energiaváltozással jár.
A reakciókat egyenlettel jelöljük.
A kémiai egyenlet bal oldalán az átalakulás előtti anyagok (kiindulási anyagok) jelét, jobb oldalán az átalakulás során keletkezett anyagok (reakciótermékek) jelét tüntetjük fel.
A kiindulási anyagok és a reakciótermékek kémiai kötései eltérők, de az anyagok atomjainak száma és a tömegek azonosak.Tömegmegmaradás törvénye: a kémiai reakciókban a kiindulási anyagok tömegének összege egyenlő a keletkezett anyagok tömegének összegével.
Az egyenlet jelentései:
* Milyen átalakulást jelöl (minőségi jelentés)
* Hány darab atom vagy molekula reagál egymással (mennyiségi jelentés)
* Hány mol anyag reagál egymással (mennyiségi jelentés)
A kémiai egyenlet bal oldalán az átalakulás előtti anyagok (kiindulási anyagok) jelét, jobb oldalán az átalakulás során keletkezett anyagok (reakciótermékek) jelét tüntetjük fel.
A kiindulási anyagok és a reakciótermékek kémiai kötései eltérők, de az anyagok atomjainak száma és a tömegek azonosak.Tömegmegmaradás törvénye: a kémiai reakciókban a kiindulási anyagok tömegének összege egyenlő a keletkezett anyagok tömegének összegével.
Az egyenlet jelentései:
* Milyen átalakulást jelöl (minőségi jelentés)
* Hány darab atom vagy molekula reagál egymással (mennyiségi jelentés)
* Hány mol anyag reagál egymással (mennyiségi jelentés)
Az egyenletszerkesztés lépései:
1. Felírjuk a minőségi jelentést (ez el is maradhat)
2. Felírjuk a kiindulási és a keletkezett anyagok helyes kémiai jelét
3. Összehasonlítjuk a kiindulási anyagok és a keletkezett anyagok atomjainak számát
ha egyenlők ® kész.
Ha nem egyenlők ® 4.
4. Rendezzük az egyenletet: a képletek elé olyan számokat írunk, amelyek egyenlővé teszik a kiindulási és a keletkezett anyagok atomjainak számát.
1. Felírjuk a minőségi jelentést (ez el is maradhat)
2. Felírjuk a kiindulási és a keletkezett anyagok helyes kémiai jelét
3. Összehasonlítjuk a kiindulási anyagok és a keletkezett anyagok atomjainak számát
ha egyenlők ® kész.
Ha nem egyenlők ® 4.
4. Rendezzük az egyenletet: a képletek elé olyan számokat írunk, amelyek egyenlővé teszik a kiindulási és a keletkezett anyagok atomjainak számát.
Pl.: A magnézium égésének egyenlete:
1. Magnézium + oxigén ® Magnézium-oxid
2. Mg + O2 ® MgO3. A bal oldalon 1 Mg-atom és 2 O-atom van, a jobb oldalon 1 Mg-atom és 1 O-atom. Mivel az atomok száma különbözik, jön a 4. lépés.
4. Mivel a MgO-ban 1 Mg és 1 O-atom kapcsolódik, a bal oldalon levő 2 O-atom miatt 2-szeres mennyiségő MgO-t veszünk (elébe írunk egy 2-est). Ekkor azonban nemcsak O-ből, hanem Mg-ból is 2 db lesz. Az egyenlőség miatt a bal oldalon levő Mg elé is egy 2-est kell írnunk:2 Mg + O2 ® 2 MgOEkkor az atomok száma a nyíl jobb és bal oldalán egyenlő lett, vagyis az egyenletünk kész.
A REAKCIÓK TÍPUSAI1. Magnézium + oxigén ® Magnézium-oxid
2. Mg + O2 ® MgO3. A bal oldalon 1 Mg-atom és 2 O-atom van, a jobb oldalon 1 Mg-atom és 1 O-atom. Mivel az atomok száma különbözik, jön a 4. lépés.
4. Mivel a MgO-ban 1 Mg és 1 O-atom kapcsolódik, a bal oldalon levő 2 O-atom miatt 2-szeres mennyiségő MgO-t veszünk (elébe írunk egy 2-est). Ekkor azonban nemcsak O-ből, hanem Mg-ból is 2 db lesz. Az egyenlőség miatt a bal oldalon levő Mg elé is egy 2-est kell írnunk:2 Mg + O2 ® 2 MgOEkkor az atomok száma a nyíl jobb és bal oldalán egyenlő lett, vagyis az egyenletünk kész.
A résztvevő anyagok száma szerint:a., Egyesülés: több anyagból egy leszC + O2 ® CO2
b., Bomlás: egy anyagból több lesz2 H2O ® 2 H2 + O2
b., Bomlás: egy anyagból több lesz2 H2O ® 2 H2 + O2
Energiaváltozás szerint:a., Exoterm: energiatermelő (a környezet energiája nő, az anyagé csökken)Fe + S ® FeS (a folyamat hőt termel)
b., Endoterm: energiaigénylő (a környezet energiája csökken, az anyagé nő)C + CO2 ® 2 CO (a reakció akkor megy végbe, ha melegítjük)
b., Endoterm: energiaigénylő (a környezet energiája csökken, az anyagé nő)C + CO2 ® 2 CO (a reakció akkor megy végbe, ha melegítjük)
Részecskeátmenet szerint:a., REDOXI-REAKCIÓ: (elektrolítikus reakció):e–-átmenettel jár. Az e–-t leadó anyag oxidálódik, az e–-t felvevő redukálódik. Az elektront leadó anyag redukálószer, az elektront felvevő oxidálószer.
* Teljes elektronátmenet ® ionkötést eredményez.
* A részleges elektronátmenet (elektroneltolódás) ® poláris kovalens kötést eredményez.
b., SAV-BÁZIS-REAKCIÓ: (Protolítikus reakció):Hidrogén-ion (H+), vagy proton (p+) átmenetével jár.* Teljes elektronátmenet ® ionkötést eredményez.
* A részleges elektronátmenet (elektroneltolódás) ® poláris kovalens kötést eredményez.
Sav minden olyan molekula, amely p+ leadására képes, bázis minden olyan molekula, amely p+felvételére képes.
A protolítikus reakciók általában vizes közegben játszódnak le, mert a vízmolekula p+ leadására és felvételére is képes a reakciópartnertől függően (amfoter jellemű). A reakció gyakran az oldat kémhatásának megváltozását eredményezi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése