2013. április 11., csütörtök

Oxovegyületek - Adehidek, Ketonok, Karbonsavak, Észterek (N)

Az oxovegyületeket két csoportra oszthatjuk aszerint, hogy a kettős kötésű oxigénatom - vagyis az OXOCSOPORT - láncvégi vagy láncközi szénatomhoz kapcsolódik-e. A láncvégi szénatomhoz kapcsolódó oxocsoportot tartalmazó vegyületek az ALDEHIDEK, a láncközi vagy gyűrűs szénatomhoz kapcsolódó oxocsoportot tartalmazók pedig a KETONOK.
Az aldehidekre a formilcsoport (aldehidcsoport) illetve a karbonilcsoport, a ketonokra a karbonilcsoport a jellemző, az oxocsoport pedig mindkettőre.


ALDEHIDEK


Funkciós csoport: FORMILCSOPORT (ls. előző ábra).

Elnevezés

  • A szisztematikus elnevezés (szubsztitúciós nómenklatúra szabályai szerint) az alap szénhidrogénlánc neve + -al végződés {a formilcsoportokat alkotó szénatomok beleértendők a főláncba} (metanal, etanal, propanal stb.).
  • Triviális név: formaldehid, acetaldehid, fahéjaldehid, glicerinaldehid, glioxál
  • Többértékű aldehidek esetén az aldehidcsoport számát a névben jelölni kell (bután-dial).
  • Ciklusos aldehidek vagy nyílt láncú polialdehidek elnevezésénél a -karbaldehid utótagot használjuk. Ilyenkor a formilcsoportban szereplő szénatomokat NEM értjük bele a főláncba vagy a gyűrűs szénhidrogénbe (ciklohexán-karbaldehid; 1,3,5-pentántrikarbaldehid)!
  • Ha a vegyületben másik, a felsorolásban előnyt élvező csoport van, a formilcsoportot a névben formil-előtaggal jelöljük (3-formil-benzoesav)


Homológsor: létezik. A telített, egyértékű aldehidek homológsorának összegképlete (nyílt lánc esetében): CnH2nO illetve CxH2x+1-COH

Fizikai tulajdonságok

  • Hidrogénkötés kialakításában akceptor.
  • A legkisebb vegyület standard halmazállapota gáz: formaldehid.
  • Olvadás- és forráspontjuk azonos - nem túl nagy - szénatomszám esetén az étereknél és az észtereknél magasabb  lévén erősebben dipólusosak, de nem éri el az alkoholok, fenolok, karbonsavakét (ezek hidrogénkötései erősebbek).

    - Nagy szénatomszám esetén a funkciós csoport hatása már elenyésző, ezért a nagy szénatomszámú vegyületek op.-ja jelentősen nem különbözik az azonos C-atomszámú szénhidrogénekétől.
  • Vízoldékonyság a kisebb molekulák esetén jó (H-kötés létesítése!), de nem korlátlan [korlátlanul oldódik vízben a formaldehid és az acetaldehid]! A szénatomszám növekedésével nő az apoláros láncrészlet hossza, és ezért egyre rosszabbul oldódnak vízben.
  • A kismolekulájú aldehidek szúrós szagúak.

Előállítási módszerek

Primer alkoholokból: 
(Ha nem desztillál át, karbonsavvá alakul.)
Karbonsav-kloriddal: 

Kémiai tulajdonságok

  • Jellemző rájuk a nukleofil addíció (nukleofil reagens: elektrongazdag; kötetlen e-, esetleg ? töltésű)
  • Sav-bázis jelleg: vizes oldatának kémhatása semleges.
  • Oxidáció: karbonsavvá történik.
  • Redukció: az esetek többségében - bár nem kizárólag - a karbonilcsoporton végbemenő addíció! Katalitikus hidrogénezéssel redukálhatók (Pt-katalizátor jelenlétében), amiH addícióját eredményezi a karbonilcsoportra, és a reakció során primer alkohol keletkezik.
  • Oxo-enol tautoméria (ls. előző fejezet).
  • Biológiailag fontos reakció az ezüsttükör próba:



    A reakciót nem adják olyan aldehidek, amelyekben a formilcsoport közvetlenül aromás gyűrűhöz kapcsolódik!!
Fontosabb aldehidek:
  • Formaldehid (metanal)
  • Acetaldehid (etanal)
  • Akrolein (propénal) [Köztitermék az akrilsav propilénből kiinduló előállításánál]

    CH2=CH-CHO
  • Citrál (izoprénvázas "terpénaldehid")
  • Retinal
  • Glioxál (1,2-etándial) [Felhasználják műanyagok szintéziséhez]

    OHC-CHO
  • Glicerinaldehid (biológiai funkció!)

    OHC-CHOH-CH2OH


KETONOK

Funkciós csoport: KARBONILCSOPORT

Elnevezés

  • A szubsztitúciós nómenklatúra szabályai szerint a ketonokat az -on illetve -keton utótag vagy az oxo- előtag beillesztésével nevezzük el az alapszénhidrogén nevéből kiindulva.

    CH3-CO-CH3  propanon v. dimetil-keton
    CH3-CO-CH2-CH3  2-butanon v. etil-metil-keton
    CH2=CH-CH2-CO-CH3  4-pentén-2-on v. allil-metil-keton
  • A legegyszerűbb ketonnak, a propanonnak triviális neve is van: ACETON.
  • A ciklikus ketonok elnevezésénél a ciklo- előtag alkalmazandó; illetve ha a molekulában elsőbbséget élvező csoport van (pl. karboxilcsoport), az oxo- előtag használandó:

Homológsor: létezik. A telített, egyértékű ketonok homológsorának összegképlete (nyílt lánc esetében): CnH2nO (n3)

Fizikai tulajdonságok

  • Hidrogénkötés kialakításában akceptor.
  • A legkisebb vegyület standard halmazállapota folyadék (C3 miatt).
  • Olvadás- és forráspontjuk azonos - nem túl nagy - szénatomszám esetén az étereknél és az észtereknél magasabb  lévén erősebben dipólusosak. Nagy szénatomszám esetén a funkciós csoport hatása már elenyésző, ezért a nagy szénatomszámú vegyületek op.-ja jelentősen nem különbözik az azonos C-atomszámú szénhidrogénekétől.
  • Vízoldékonyság a kisebb molekulák esetén: az aceton korlátlanul, a 4-szénatomos már erősen korlátozottan oldódik.
  • A kismolekulájú vegyületek jellegzetes, édeskés szagúak.

Előállítási módszerek

  • Szekunder alkoholokból:


  • Karbonsav-kloriddal:

Kémiai tulajdonságok

  • Jellemző a nukleofil addíció.
  • Sav-bázis tulajdonság: vizes oldatának kémhatása semleges.
  • Oxidáció: csak erélyes körülmények esetén, lánchasadással következik be.
  • Redukció: az esetek többségében - bár nem kizárólag - a karbonilcsoporton végbemenő addíció! Katalitikus hidrogénezéssel redukálhatók (Pt-katalizátor jelenlétében), amiH addícióját eredményezi a karbonilcsoportra, és a reakció során szekunder alkohol keletkezik. (Ha az oxovegyületek katalitikus hidrogénezését fölös ammónia jelenlétében, magasabb hőmérsékleten és nyomáson végzik, alkohol helyett primer amin képződik [ún. "reduktív aminálás"]

     

Fontosabb ketonok

  • Aceton (propanon, dimetil-keton).
  • Kámfor (izoprénvázas keton).
  • 1,2-benzokinon (o-benzokinon)
  • 1,4-benzokinon (p-benzokinon)


KARBONSAVAK ÉS ÉSZTEREK

Ha egy molekulán belül különböző kötésmódú oxigénatomok különböző szénatomhoz kapcsolódnak, akkor általában ugyanolyan sajátságokat hordoznak a vegyületek, mintha külön-külön volnának jelen. De ha a két különböző funkciós csoport azonos szénatomhoz kapcsolódik, olyan sajátságok lépnek fel, amelyek külön-külön egyik csoportra sem jellemzők. Ezért az ilyen molekula részleteket célszerű egyetlen egységnek, összetett funkciós csoportnak tekintenünk. Az azonos szénatomhoz kapcsolódó oxo- és hidroxilcsoportból felépülő összetett funkciós csoport a karboxilcsoport, az azonos szénatomhoz kapcsolódó oxo- és étercsoportból felépülő pedig azésztercsoport.


KARBONSAVAK

Funkciós csoport: KARBOXILCSOPORT  -COOH

Elnevezés

  • Triviális név: benzoesav, ecetsav, citromsav stb.
  • Régi rendszer: az alap szénhidrogénlácból képzi a nevet, amelyhez a -sav, illetve a -disav utótagot illeszti; a szénláncba a karboxilcsoport szénatomját beleszámolja, a szénatomokat görög betűvel jelöli úgy, hogy a karboxilcsoport melletti szénatom jele a, a mellette levő b, és így tovább:


  • IUPAC nómenklatúra: az alap szénhidrogénlácból képzi a nevet, amelyhez a -sav, illetve a -disav utótagot illeszti; a szénláncba a karboxilcsoport szénatomját beleszámolja, a főlánc számozását a karboxilcsoport szénatomjával kezdi!


  • Ha a nyíltláncú karbonsav három vagy annál több karboxilcsoportot tartalmaz, a vegyület nevét a -karbonsav utótaggal képezzük, ilyenkor a karboxilcsoportok szénatomjait NEM számoljuk bele a főláncba!
  • A gyűrűs karbonsavak elnevezése is a -karbonsav utótaggal történik.
Homológsor: létezik. A telített, egyértékű karbonsavak homológsorának összegképlete (nyílt lánc esetében): CnH2nO2 v. Cx2x+1-COOH

Csoportosítás

  • Karboxilcsoportok száma szerint: mono-, di-, trikarbonsav stb.
  • A szénhidrogénlánc minősége szerint

    • alifás karbonsavak (nyílt láncú)
    • alliciklikus karbonsavak (ciklohexán-karbonsav)
    • telítetlen karbonsav (R-CH=CH-COOH)
    • aromás karbonsav (C6H5-COOH  benzoesav)

Fizikai tulajdonságok

  • Hidrogénkötés kialakításában donor és akceptor is lehet
  • A legkisebb vegyület standard halmazállapota folyadék (HCOOH); a legkisebb dikarbonsav szilárd (HOOC-COOH)
  • Olvadás- és forráspont (nem túl nagy szénatomszám esetén): magas (nagyfokú dimerizálódás H-kötés). A dikarbonsavak több molekulája asszociálódik, ezeknek még a dioloknál is magasabb az op.-ja. (Nagy szénatomszám esetén a funkciós csoport hatása már elenyésző, ezért a nagy szénatomszámú vegyületek op.-ja jelentősen nem különbözik az azonos C-atomszámú szénhidrogénekétől.)
  • Vízoldékonyság a kisebb molekulák esetén: korlátlan (C1-C3); a dikarbonsavak rosszabbul.
  • A kismolekulájú vegyületek - C1-C3 - savanyú, szúrós; C4 bűzös szagúak; a nem illékonyak szagtalanok.

Előállítási módszerek

  • Alkánok oxidációja (ipari):


  • Alkének oxidációja:


  • Benzol homológokból:


  • Alkoholok oxidációjával:


    - Primer alkoholokból:



    - Szekunder alkoholokból:

  • Karbonsav-észterek hidrolízisével:


Kémiai tulajdonságok

  • Sav-bázis jelleg: a vízhez viszonyítva savak. A szubsztituensek hatással vannak a savi erősségre. Ezek egy-két atomnyi távolságban hatnak, ha a szubsztituens elektronszívó (pl. halogén), a proton leadásakor keletkező aniont stabilizálja, és így növeli a savi erősséget! Így például a triklór-ecetsav az erős ásványi savak erősségével vetekszik.
  • NaOH-dal, NaHCO3-tal és Na-mal is reakcióba lép.
  • Oxidáció (szelektíven a funkcióscsoport szénatomját tekintve): általában csak erélyes körülmények között zajlik le.
  • Kémiai reakciók:

    • Ammóniával, aminokkal amidképzés.
    • Sóképzés:

      R-COOH + NaOH  R-COONa + H2O
    • Észteresítés:

    • Redukció alkohollá.
    • Karbonsavak dekarboxilezése:


    • Halogénezés (α-helyzetű C-atomra történik):



    • Karboxilcsoportban helyettesített származékok:

Fontosabb karbonsavak:

  • hangyasav (metánsav)
  • ecetsav (etánsav)
  • vajsav (butánsav)
  • valeriánsav (pentásav)
  • palmitinsav
  • sztearinsav
  • olajsav
  • akrilsav (propénsav)
  • benzoesav
  • oxálsav (etándisav)

ÉSZTEREK

Nevezéktan

Az észtereket úgy nevezzük el, mint a karbonsavak olyan származékait, amelyekben a karboxilcsoport hidrogénatomját szénhidrogéncsoport helyettesíti, vagyis amelyekben egy szénhidrogéncsoport kapcsolódik egy savmaradékhoz. Az alkánsavakból levezethető alkil-észterek típusneve tehát alkil-alkanoát.
Homológsor: A telített, egyértékű észterek homológsorának összegképlete CnH2nO2 (n3).

Fizikai tulajdonságok

  • Hidrogénkötés kialakításában akceptor.
  • A legkisebb vegyület standard halmazállapota folyadék (metil-formiát).
  • Olvadás- és forráspont azonos (nem túl nagy szénatomszám esetén) az éterekénél magasabb (lévén gyenge dipólus-dipólus kölcsönhatás).
  • Vízoldékonyság a kisebb molekulák esetén nem jó.
  • A kismolekulájú vegyületeknél: különböző gyümölcsaromák (a nagy szénatomszámú, nem illékony képviselőik szagtalanok).

Kémiai tulajdonságok

  • Sav-bázis jelleg: A vizes oldat kémhatása semleges, hidrolízis esetén gyengén savas.
  • Hidrolízis: lúgos közegben az észterek karbonsavra és alkoholra hidrolizálnak! Mivel a közeg lúgos, ezért a sav ionos formában lesz jelen a hidrolízis után:



    A hidrolízis során tehát gyakorlatilag sót (a karbonsav nátrium sóját) és alkoholt kaptunk. Ha a karbonsav sójának R-csoportja (alkil-csoport) nagy, úgy szappanokról beszélünk. Az észterek lúgos hidrolízisét szappanosításnak nevezzük.
  • Oxidáció: csak erélyes körülmények között megy végbe.
  • Ammóniával és aminokkal amidokat képeznek, ugyanis a reakció során karbonsav-amid (ls. ábra) és alkohol keletkezik. A folyamat hasonló, mint az észterhidrolízis, csak mivel az amid stabilisabb, mint az észter, az egyensúly gyakorlatilag teljesen az amidképzés irányába tolódik el.

Fontosabb észterek

  • Zsírok és olajok (trigliceridek)

    Az acilező savak mindig páros szénatomszámúak, leggyakrabban OLAJSAV, PALMITINSAV, SZTEARINSAV. Az alkohol pedig a GLICERIN.
  • Foszfatidok
  • Gyümölcsészterek

    Kis szénatomszámú alkánsavak egyszerű alkilésztere.
  • Viaszok

    Nagy és páros szénatomszámú, normál láncú, telített karbonsavak és ugyanilyen típusú alkoholok észterei! (pl. méhviasz)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése